Az emberi mikrobiom: velünk élő jótékony mikroorganizmusok
Dr. Tóth Barbara
A bélflórát alkotó mikroorganizmusok nélkülözhetetlenek az egészségünk fenntartásához. Ma már meglepőnek tűnhet, de az emberi szervezettel együtt élő baktériumokat, gombákat és vírusokat (röviden mikrobiom) sokáig feleslegesnek és kártékonynak tartották. Az utóbbi 2-3 évtized intenzív kutatásainak köszönhető az, hogy a mikrobiommal kapcsolatos tudományos vélekedés megváltozott.
Az „elfeledett szerv”
A bélflóra az ember gyomor-bélrendszerében élő mikrobiális közösség. Az ember és a bélflóra egymásra kölcsönösen hatást gyakorol. A bélflóra befolyása az emberi szervezetre mérete és változatos hatásai miatt sem elhanyagolható. A bélbaktériumok száma ugyanis valószínűleg meghaladja az embert felépítő emberi sejtek számát, a bélflóra össztömege pedig körülbelül azonos az emberi májéval: 1,5 kg. A mikrobiommal kapcsolatos kiterjedt kutatások eredményeképp már „elfeledett szervként” is emlegetik a bélflórát. A bélbaktériumok részt vesznek az emberi szervezet határainak védelmében, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő és megakadályozzák idegen (és betegséget okozó) mikroorganizmusok tartós megtelepedését. Az emberi szervezetben a kedvező és kedvezőtlen hatással rendelkező mikroorganizmusok egymással szimbiózisban élnek. Az egyensúly felborulása, melynek hátterében általában a kórokozó (patogén) baktériumok, gombák, vagy paraziták túlzott elszaporodása áll, betegségek kialakulásához vezethet.
Komplex összetétel és feladatok
Az egészséges emberek bélflórájára változatos baktériumok jelenléte jellemző. A bélben előforduló közel 1000 különböző faj több mint 20 baktériumtörzsbe sorolható, viszont a baktériumok zöme mindössze 4 törzsbe sorolható (Firmicutes, Bacteroides, proteobaktériumok, aktinobaktériumok). A Bacteroides fajok a bélflórát alkotó legismertebb család, tagjai bélflórában előforduló összes baktérium körülbelül a 30%-t teszik ki, gyakran ők képezik a legnagyobb frakciót. Szaporodásuknak kedvez a fehérje és az állati zsír nagyobb arányú bevitele. A Bacteroides baktériumok olyan rövid láncú zsírsavakat állítanak elő a bélben, amelyek újra fel tudnak szívódni, és ezeket a szervezet energiaforrásként fel tudja használni, ezáltal biztosítva a napi energiaigény jelentős részét. A Bacteroidesek sok biotint (B7-vitamin) termelnek, amelynek fontos szerepe van bizonyos anyagcsere-folyamatokban. A bélflóra jótékony mikroorganizmusai az aktinobaktériumok közé tartozó bifidobaktériumok, a Firmicutesek képviselői a Lactobacillusok és a protebaktériumok közé tartozó Escherichia coli.
A bifidobaktériumok szabályozzák más baktériumok szintjét a bélben, hozzájárulnak a kórokozók (patogének) elleni immunválaszhoz, csökkentik a bélrendszeri daganatok kialakulásának esélyét, és szerepük van a vitaminok előállításában is. A bifidobaktériumok szaporodásához élelmi rostokra van szüksége. A Lactobacillusok szintén részt vesznek vitaminok és tápanyaok előállításban, valamint serkentik az immunválaszt és védenek a rákkeltő anyagok káros hatásaitól. Az Escherichia coli számos típusa megtalálható a bélben. Az E. coli baktériumok részt vesznek a K2-vitamin előállításában, gátolják a patogén mikroorganizmusok szaporodását, ugyanakkor az E. coli egyes törzsei is a patogének közé sorolhatók.
A mikrobiomon belül tehát bizonyos baktériumfajok dominálnak, mások csak kis egyedszámmal vannak jelen. Egyelőre nem teljesen feltárt, hogy mi befolyásolja a bélflóra összetételét, de számos tényezőt már azonosítottak. Bizonyosnak tűnik, hogy a tartós étrendi változások hatással vannak a bélflórára. A rostokban dús, egészséges étrend bizonyítottan kedvező hatással van a bélflóra egyensúlyának megőrzésére.
©2026 Galenika International Kft. Minden jog fenntartva.