Érdekességek a bélflóráról

Ismerjük meg a bélflórát!
Dr. Tóth Barbara

A bélflórának kiemelt szerepe van az egészség megőrzésében és a betegségekből való felépülésben. Talán meglepő lehet, hogy születésünkkor a bélrendszerünk még teljesen steril. Később azonban az emberi bélben több mint 1000 különböző baktériumfaj telepszik meg.

A mikrobiomot alkotó, velünk, rajtunk és bennünk elő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, prokarióták) közel 99%-a bélben található. Az emberi szervezettel összesen közel 100 billió mikroorganizmus él együtt, melyek tömege 1,5-2 kg.

Az emésztőrendszer felsőbb részeiben (pl. gyomor, vékonybél) kevesebb, míg az alsókban (vastag- és a végbél) sokkal több baktérium található. Egyes mikroorganizmusok kizárólag a vékonybélben, míg mások csak a vastagbélben élnek.

A bélflóra feladatai

A bélflóra mikroorganizmusai elengedhetetlenek az elfogyasztott ételek emésztéséhez, illetve egészségünk megőrzéséhez azáltal, hogy stimulálják immunrendszerünket és segítenek a kórokozók leküzdésében. Ha a bélflóra egészséges, az azt alkotó baktériumok megnehezítik más baktériumok, köztük a kórokozók elszaporodását. A bélbaktériumok részt vesznek a B12– és a K-vitamin szintézisében, valamint az emberi szervezetbe került gyógyszerek és káros anyagok lebontásában. A táplálék egyébként emészthetetlen összetevőit (pl. a növényi rostokat, poliszacharidokat) is a bélflóra mikroorganizmusai dolgozzák fel. A mikrobák védenek és táplálnak minket.

Mi befolyásolja a bélflóra összetételét?

A bélflóra összetétele viszonylag állandó, de számos tényező (pl. étrend, gyógyszerek, terhesség, életkor) hatására változhat. A táplálkozással történő befolyásolás egy igen összetett folyamat, ugyanis az elfogyasztott táplálékkal a bélflóra összetétele változtatható, de a bélbaktériumok is képesek befolyásolni azt, hogy hogyan étkezünk, milyen ételeket kívánunk meg. A bélflóra ugyanis összeköttetésben van az aggyal, annak jelzéseket küld, és képes arra késztetni az embert, hogy olyan táplálékot fogyasszon, amire a mikrobáknak szüksége van.

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a bélflóra összetétele, illetve annak megváltozása életünk szinte minden területére hatással van, beleértve a hangulatot, érzelmeket, viselkedést, egészséget és betegséget. A bélflóra összetételének kedvezőtlen alakulása fokozza bizonyos betegségek (pl. 1-es típusú cukorbetegség, reuma, izomsorvadás, K-vitamin-hiánnyal összefüggő véralvadási és idegrendszeri zavarok, depresszió, Alzheimer-kór) kialakulásának a kockázatát.

A bélflóra ideális összetételét, a bélbaktériumok működését, szaporodását pre- és probiotikumok fogyasztásával is elősegíthetjük. A probiotikumok a bélrendszerben kifejtett hatásaik révén jótékonyan befolyásolják az emberi szervezet működését.

Az emésztőrendszerünkben élő baktériumok több mint fele az emberi szervezeten kívül nem képes a túlélésre. A bélflórával végzett kutatások során pedig egyre inkább igazolást nyer, hogy az ember sem képes egészségének megőrzésére ezen baktériumok nélkül.

 

Szakirodalom
  1. Altveş S, Yildiz HK, Vural HC. Interaction of the microbiota with the human body in health and diseases. Biosci. Microbiota Food Health 2020, 39:23–32.
  2. Appleton J. The gut-brain axis: Influence of microbiota on mood and mental health. Integr. Med. 2018, 17:28–32.
  3. Browne HP, Neville BA, Forster SC, Lawley TD. Transmission of the gut microbiota: spreading of health. Nat. Rev. Microbiol. 2017, 15:531–543.
  4. Qin J, Li R, Raes J, Arumugam A. A human gut microbial gene catalogue established by metagenomic sequencing. Nature 2010, 464:59–65.
  5. Rajakovich LJ, Blaskus EP. Metabolic functions of the human gut microbiota: the role of metalloenzymes. Nat. Prod. Rep. 2019, 36:593–625.
  6. Roberfroid MB. Prebiotics and probiotics: are they functional foods? J. Clin. Nutr. 2000, 71:1682S–1687S.
  7. Siezen RJ, Kleerebezem M. The human gut microbiome: are we our enterotypes? Microb. Biotechnol. 2011, 550–553.
Fel ©2026 Galenika International Kft. Minden jog fenntartva.