Bélflóra jellemzői életkoronként

A bélflóra velünk „öregszik”
Dr. Csupor Dezső

Az emberi bélrendszerben élő mikrobaközösség mintegy 100 billió mikrobából álló, komplex és dinamikusan változó rendszer. A mikrobiom összetételére számos környezeti tényező hazással van, a táplálkozástól az alvási szokásokon át a stresszig. A bélflóra összetétele kontinensenként, földrajzi egységenként is eltérő, a klimatikus viszonyok és a táplálkozási szokások függvényében. Talán kevésbé ismert, de a bélflóra az élet során is folyamatosan változó ökoszisztéma.

A bélflóra összetétele a mikrobák és a gazdaszervezet részvételével lezajló, hosszú távú természetes szelekció eredménye. A bélflóra normál összetétele életkoronként változó, a majdnem steril újszülöttkori bélflórától a felnőttkor viszonylag stabil mikrobiomközösségén át az idősödő szervezet romló működésű bélrendszerének változó összetételű bélbaktérium-közösségéig.

Az első néhány év változásai

A bélflóra életkorral összefüggő változásait számos tanulmány vizsgálta. A mikrobiom első 6 életévben változik legnagyobb mértékben. A születést követő időszakban a bélflóra összetételét a szülés módja határozza meg legjobban. A természetes úton született csecsemők bélrendszerét az anya hüvelyi és székletbaktériumai, köztük elsősorban a Bifidobacterium és a Lactobacillus törzsek népesítik be, míg a császármetszéssel született csecsemők bélrendszerét a környezetben található baktériumok, amelyek nem feltétlenül specifikusak a bélflórára. A bélflóra „benépesedésével” párhuzamosan az első életévben a bélrendszerben folyamatosan nő a rostok lebontását végző baktériumok aktivitása, a tej fermentációját végző enzimek működése pedig mérséklődik.

A csecsemőkori táplálás is hatással van a bélflórára. A Bifidobacterium és az Enterococcus törzsek nagyobb, a Bacteroides és a Lacetospirillaceae törzsek kisebb arányban fordulnak elő anyatejjel táplált csecsemőknél, mint azoknál, akik tápszert vagy vegyes táplálást kapnak. Ezek az eltérések az első néhány életévben kiegyenlítődhetnek, ugyanakkor nem ismert, hogy hosszú távon milyen következményei lehetnek a csecsemőkori bélflóra-eltéréseknek.

Gyermekek székletében nagyobb mennyiségű Enterobacteriumot mutattak ki, mint a felnőttekében. Más kutatások a Bifidobacteriumok arányának csökkenését írták le az életkor előrehaladtával (a Bifidobacteriumok csecsemőkorban sokszor szinte egyeduralkodók a bélrendszerben). Egyes kutatások szerint az életkorral párhuzamosan nő a Bacteroides, Eubacterium, Lachnospiraceae és Clostridiaceae törzsek aránya a bélflórában. Időskorban a legjelentősebb változás a Bifidobacteriumok arányának jelentős csökkenése, az Escherichia coli és a Lactobacillusok mennyisége ezzel párhuzamosan nő.

Még nem teljesen feltárt, hogy a mikrobiom változása milyen módon hat az egészség megőrzésére és egyes krónikus betegségekre. Egyre több a bizonyíték arra, hogy az időskorra jellemző bélflórában kisebb mennyiségben termelődő rövid szénláncú zsírsavaknak számos anyagcserefolyamatban fontos szerepük van, ezért hiányuk hosszú távon működési zavarokat okozhat. Ha egyes fontos (pl. a vitamintermelésben részt vevő) baktériumok aránya csökken, szintén problémákat okozhat. A bakteriális diverzitás csökkenése esetén (azaz ha egyre kevesebb féle törzs alkotja a bélflórát) az immunműködés romlása és egyéb okok miatt a szervezet sérülékenyebbé válik, nő a különböző betegségek kialakulásának kockázata.