Bélflóra egyensúlyának fenntartása
Dr. Csupor Dezső
A bélflóra egyensúlyának fenntartása nemcsak azért fontos, mert ennek hiányában olyan emésztőrendszeri panaszok jelentkezhetnek, amelyek rontják az életminőséget, hanem azért is, mert az egészséges bélflóra elengedhetetlen az immunrendszer normál működéséhez, a fizikai és mentális egészség megőrzéséhez is. Kis odafigyeléssel, megfelelő életmóddal és étrenddel sokat tehetünk a bélrendszerükben élő mikrobaközösség egészségének megőrzéséért. Az alábbiakban 10 pontban összefoglaljuk a bélflóra egyensúlyának fenntartásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Együnk sok rostot!
A rostbevitel azért lényeges, mert a növényi rostok jelentik a bélbaktériumok alapvető tápanyagát. A zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonatermékek nagy arányban tartalmaznak olyan rostokat, amelyeket az ember nem tud megemészteni, viszont a bélrendszeredben elő baktériumok számára hasznosak. Az ilyen rostokat prebiotikumoknak is nevezik. Megfigyelték, hogy azoknál az embereknél, akik gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet fogyasztanak, kisebb valószínűséggel szaporodnak el a betegségeket okozó baktériumok. Azt is kimutatták, hogy a prebiotikumok fokozzák a bélbaktériumok ellenálló képességét a környezeti behatásokkal szemben.
Fogyasszunk kevesebb cukrot!
A cukorfogyasztás nemcsak az egészséges testsúly fenntartását nehezíti meg, de a bélbaktériumokra is kedvezőtlen hatással van. A szacharóz (répacukor, nádcukor) gyorsan emésztődő szénhidrát, de a mikrobiom számára nem megfelelő táplálék. Ha túl sok cukrot fogyasztunk, az a bélflóra egészséges egyensúlya ellen hat, olyan mikróbák elszaporodásához vezethet, amelyek nagyobb mennyiségben különféle panaszokat okozhatnak.
Kerüljük a mesterséges édesítőszereket!
Bár a mesterséges édesítőszerek nem táplálják a bélflórában nemkívánatos mikróbákat, állatkísérletekben kimutatták, hogy a széles körben használt aszpartám növeli az olyan baktériumtörzsek arányát, amelyek anyagcsere-betegségekkel (pl. cukorbetegség) hozhatók összefüggésbe. Részben ez magyarázza azt a jelenséget, hogy a vércukorszintre közvetlenül nem ható édesítőszerek tartós fogyasztása emelheti a vércukorszintet és fokozhatja a cukorbetegség kockázatát.
Fogyasszunk probiotikumokat tartalmazó ételeket!
A feldolgozott élelmiszereken alapuló táplálkozásban nem kap megfelelő hangsúlyt a probiotikus baktériumokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása – jóllehet a hagyományos magyar konyhának is része volt a savanyúkáposzta. A természetes módon (azaz sós vízben történő erjesztéssel, nem pedig ecet hozzáadásával) savanyított káposzta és a káposztalé nagy mennyiségben tartalmaz probiotikumokat, amelyek a rostszegényebb téli étrend mellett is segítenek megőrizni a bélflóra egészségét. Furcsa módon a savanyú káposzta becsületének helyreállítását részben a távol-keleti fermentált (erjesztett) élelmiszerek (kl. kimchi, tempeh) divatossá válásától várhatjuk. Újabban egyre többen fermentálnak házilag, újra felfedezve azokat savanyított ételeket, amelyek egykor a magyar étrend részei voltak. A probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek között fontos megemlíteni a savanyított tejtermékeket (kefír, joghurt).
A probiotikumokat tartalmazó étrend-kiegészítők fogyasztása is a bélflóra egészségét támogatja. A célzottan bevitt jótékony mikróbák segíthetnek fenntartani vagy visszaállítani a bélflóra egészségét, visszaszorítva a káros baktériumokat a bélflórában.
Kerüljük az antibiotikumok szükségtelen fogyasztását!
Az antibiotikumok használatának célja a kórokozók elpusztítása, de mivel a legtöbb ilyen gyógyszert szájon át kell bevenni, a hatóanyag nemcsak a betegséget kiváltó kórokozókat, hanem a bélflóra jótékony baktériumait is pusztítja. Egy antibiotikumkúra után hetekre-hónapokra van szükség, mire újra visszaáll a bélflóra egyensúlya. Egyes kutatások arról számoltak be, hogy még 6 hónappal az alkalmazásuk után is számos jótékony baktériumfaj hiányzik a bélből. Az indokolatlan antibiotikumhasználat ezen kívül a későbbi kezelésre ellenálló baktériumok kiválasztódásának is kedvez.
Éppen ezért antibiotikumok alkalmazására csak feltétlenül szükséges esetben kerüljön sor. Ha a tünetek enyhék, vagy feltehetőleg vírusfertőzés (nátha, influenza) következményei, ne vegyük elő a korábbról megmaradt antibiotikumot. A torokfájás csillapítására számos lehetőség van, erre a célra nem szakszerű antibiotikumot használni.
Ne vigyük túlzásba a fertőtlenítést!
A fertőtlenítő tisztítószerek az antibiotikumokhoz hasonlóak károsak lehetnek a bélflórára. Egy kutatás, amelyben több száz csecsemő bélflóráját elemezték, megállapította, hogy azoknál, akik olyan otthonokban éltek, ahol legalább hetente használtak fertőtlenítő tisztítószereket, magasabb volt a Lachnospiraceae bélmikrobák mennyisége a bélflórában. Ezeket a baktériumokat a 2. típusú cukorbetegséggel és az elhízással hozzák összefüggésbe – ennek ismeretében nem meglepő, hogy a fertőtlenítőszert gyakran használó háztartásokban élő csecsemőknek 3 éves korukban magasabb volt a testtömegindexük. Mindebből nem az a konklúzió, hogy nem érdemes fertőtlenítőszert használni, az viszont biztos, hogy a túlzásba vitt fertőtlenítés több kárral járhat, mint haszonnal.
Ne dohányozzunk!
A dohányzás nemcsak a légutak egészségére van rossz hatással és a rák kockázatát fokozza, hanem hatással van a bélrendszer egészségére is. Kutatásokban megállapították, hogy a dohányzás a bélflórában növeli a potenciálisan káros mikroorganizmusok számát, és csökkenti a hasznos mikróbák mennyiségét, mindez pedig növelheti a gyulladásos bélbetegségek kockázatát.
Csökkentsük a stresszt!
A stressz negatívan befolyásolhatja a mikrobiomot, a megfelelő stresszkezeléshez viszont szükség van az egészséges bélflórára. A különféle stresszhatások (pszichés stressz, kimerültség, magas hőmérséklet) káros hatással lehetnek a bélrendszer mikróbáira. A stressz elkerülése nem mindig lehetséges, a megfelelő stresszkezelési módszerek (pl. meditáció, autogén tréning) viszont csökkenthetik a stressz káros következményeit
Aludjunk eleget!
A rendszertelen alvás és az alváshiány káros hatással van a mikrobiomra. Az alvászavarok és a gyulladásos bélbetegségek közötti összefüggés hátterében a bélflóra egyensúlyának felborulása állhat. Célszerű törekedni arra, hogy mindennap ugyanabban az időben feküdjünk le, és legalább 7-8 órát aludjunk (bár az alvásigényben nagy egyéni különbségek lehetnek).
Fontos a testmozgás
Kimutatták, hogy a fizikailag aktív emberek mikrobiomja egészségesebb és változatosabb – már napi 30 perc séta is kedvező hatással lehet a bélflóra egészségére. A rendszeres testmozgás mindezen túl hozzájárul a keringési rendszer egészségének megtartásához, a normál testsúly megőrzéséhez, valamint a stresszcsökkentésnek és az alvászavarok mérséklésének is kiváló eszköze.