Az immunrendszer támogatása antibiotikum-kúra esetén

Dr. Csupor Dezső

Az emésztőrendszerben található mikrobiomnak kulcsjentősége van az immunrendszer érésében és működésében. A bélflóra összetétele befolyásolja az immunválaszt és a bélrendszeri fertőzésre való fogékonyságot, valamint hatással van az allergiás betegségekre és a gyulladásos bélbetegségekre. Az antibiotikumszedés megzavarja a mikrobiális közösség egyensúlyát és csökkenti a szervezet ellenálló képességét más kórokozókkal szemben.

Hogyan hatnak az antibiotikumok a bélflórára?

A napjainkban széles körben alkalmazott antibiotikumok jelentős hatással vannak a bélflóra összetételére. Egy egészséges önkéntesek részvételével végzett vizsgálat kimutatta, hogy ötnapos antibiotikumkúra a mikrobiomban található törzsek egyharmadára hatással volt. Bár a bélflóra nagyrészt regenerálódott a kezelés után 4 héttel, számos baktériumtörzs nem nyerte vissza a kezelés előtti arányát. Egy másik vizsgálat szerint a klindamicin nevű antibiotikum a bélflóra Bacteriodes törzseire olyan jelentős hatással van, ami a kezelést követően két évvel is kimutatható. Mindez azt jelzi, hogy egy rövid antibiotikumkezelés is hosszú távú következményeket okoz a mikrobiom összetételében.

A bélflóra összetételének megváltoztatása antibiotikum-kezeléssel befolyásolja a bél immunvédekezését. Az amoxicillin, amely egy gyakran alkalmazott antibiotikum, nemcsak a vékonybél Lactobacillusait irtja ki és a vastagbél mikróbaösszetételét változtatja meg jelentősen, hanem olyan gének kifejeződését is gátolják a bélrendszerben, amelyek közvetlen hatással vannak az immunválaszra.

Az antibiotikumok a mikrobiom összetételének megváltoztatásával és az immunrendszerre kifejtett hatásukkal növelhetik a fertőzések kialakulásának kockázatát. A streptomicin esetén állatkísérletben kimutatták, hogy ez az antibiotikum fogékonnyá teszi az egereket a Salmonella-fertőzésre. Hasonló fogékonyságfokozódást figyeltek meg a Clostridioides difficile esetén. A C. difficile spórákat termel, amelyek tartósan szaporodóképesek lehetnek, s ha fogékony, legyengült szervezetbe kerülnek, súlyos fertőzést alakítanak ki. A fogékonyságot jelentősen növeli számos antibiotikum (klindamicin, cefalosporinok, fluorokinolonok), mivel ezek olyan módon változtatják meg a bélflórát, ami kedvez a Clostridioides szaporodásának.

Okos antibiotikumhasználat

Mindebből nem az következik, hogy az antibiotikumokat száműzni kellene a gyógyszerek közül. Az antibiotikumok a gyógyszerkincs legértékesebb tagjai közé tartoznak, mivel ezekkel számos olyan betegség gyógyítható, amely 100 évvel ezelőtt még halálosnak számított. Inkább arra lenne szükség, hogy antibiotikumot csak olyan esetben alkalmazzanak, amikor az valóban szükséges – egy megfázás (amit jó eséllyel vírus okoz, és nem baktérium) nem tartozik az antibiotikumokkal kezelendő betegségek közé. Ugyanilyen fontos, hogy a kezelés minél célzottabb legyen: bár elméletileg célszerűnek tűnik olyan szert használni, amely minden lehetséges kórokozó ellen hatásos, ez a bélflóra szempontjából nem megfelelő stratégia. Az ún. széles spektrumú antibiotikumok a bélflórában is alapos pusztítást végeznek, ezért célszerűbb az adott betegségnél legvalószínűbb (vagy kimutatott) kórokozót megcélzó gyógyszert alkalmazni. A megfelelő szer kiválasztása orvosi feladat, semmiképpen nem javasolt az otthon megmaradt vagy kölcsönkért gyógyszerrel öngyógyításba kezdeni.

A bélflóra regenerálható

Az antibiotikumkezelés hatására károsodott bélflóra regenerációja – többek között a normál immunműködés fenntartása érdekében is – fontos cél. Ennek érdekében törekedni a rostokban (prebiotikumokban) gazdag étrendre, az élőflórát tartalmazó élelmiszerek fogyasztására, de a bélflóra „visszatelepítésében” a probiotikumokat tartalmazó termékeknek is szerepe lehet. Lactobacillusokat (ezeket károsítja a gyakran használt amoxicillin) és Bifidobacteriumokat tartalmazó készítményekkel csökkenthető az antibiotikumkúra utáni hasmenés, ami a bélflóra gyorsabb regenerációjára utal. Egy elemzés során, amely számos klinikai vizsgálatot összegzésén alapult, megállapították, hogy a probiotikumok alkalmazása legalább részben ellensúlyozhatja az antibiotikumkezelés által a bélflórában okozott kárt. Az antibiotikumkezeléssel párhuzamosan olyan probiotikumot érdemes szedni, amelyre nem hat a gyógyszer (pl. Saccharomyces boulardiit tartalmazót), a kúra lezárultával pedig probiotikus baktériumokat tartalmazó termékeket.

Szakirodalom

1. Barbosa MLL, Albano MO, Martins CDS, Warren CA, Brito GAC. Role of probiotics in preventing Clostridioides difficile infection in older adults: an integrative review. Front Med (Lausanne). 2023 Aug 10;10:1219225. doi: 10.3389/fmed.2023.1219225.

2. Dethlefsen L, Huse S, Sogin ML, Relman DA. The pervasive effects of an antibiotic on the human gut microbiota, as revealed by deep 16S rRNA sequencing. PLoS Biol. 2008 Nov 18;6(11):e280. doi: 10.1371/journal.pbio.0060280.

3. Evans M, Salewski RP, Christman MC, Girard SA, Tompkins TA. Effectiveness of Lactobacillus helveticus and Lactobacillus rhamnosus for the management of antibiotic-associated diarrhoea in healthy adults: a randomised, double-blind, placebo-controlled trial. Br J Nutr. 2016 Jul;116(1):94-103. doi: 10.1017/S0007114516001665.

4. Fernández-Alonso M, Aguirre Camorlinga A, Messiah SE, Marroquin E. Effect of adding probiotics to an antibiotic intervention on the human gut microbial diversity and composition: a systematic review. J Med Microbiol. 2022 Nov;71(11). doi: 10.1099/jmm.0.001625. PMID: 36382780.

5. García Trallero O, Herrera Serrano L, Bibián Inglés M, Roche Vallés D, Rodríguez AM. Effect of the administration of a probiotic with a combination of Lactobacillus and Bifidobacterium strains on antibiotic-associated diarrhea. Rev Esp Quimioter. 2019 Jun;32(3):268-272.

6. Jernberg C, Löfmark S, Edlund C, Jansson JK. Long-term ecological impacts of antibiotic administration on the human intestinal microbiota. ISME J. 2007 May;1(1):56-66. doi: 10.1038/ismej.2007.3.

7. Schumann A, Nutten S, Donnicola D, Comelli EM, Mansourian R, Cherbut C, Corthesy-Theulaz I, Garcia-Rodenas C. Neonatal antibiotic treatment alters gastrointestinal tract developmental gene expression and intestinal barrier transcriptome. Physiol Genomics. 2005 Oct 17;23(2):235-45. doi: 10.1152/physiolgenomics.00057.2005.

8. Sekirov I, Tam NM, Jogova M, Robertson ML, Li Y, Lupp C, Finlay BB. Antibiotic-induced perturbations of the intestinal microbiota alter host susceptibility to enteric infection. Infect Immun. 2008 Oct;76(10):4726-36. doi: 10.1128/IAI.00319-08.

9. Ubeda C, Pamer EG. Antibiotics, microbiota, and immune defense. Trends Immunol. 2012 Sep;33(9):459-66. doi: 10.1016/j.it.2012.05.003.