A szorongás, a stressz és a bélflóra kapcsolata

Dr. Tóth Barbara

A stressz már az egészen kisgyermekkortól kezdve az életünk része. Az enyhe, alkalmanként jelentkező stressz ”túlélhető”, sőt, segít felkészülni komolyabb stresszhelyzetekre, ugyanakkor a túlzott és állandósult stressz a modern kor emberét rendkívüli módon sújtja. Bizonyított, hogy a tartós, nagymértékű stressz számos betegség (pl. depresszió, generalizált szorongás, szív-érrendszeri betegségek) kialakulásának a kockázatát fokozza.

A stressz a bélflórára is hat

A stressz minden szervre és szervrendszerre hatással van. Az utóbbi évek kutatásai alapján az is bizonyítást nyert, hogy a stressz az emberrel együtt élő mikroorganizmusokra is hatással van: stressz hatására a bélflórában jelentősen csökken a Bifidobacterium és Lactobacillus fajok mennyisége. Ugyanakkor a bélflóra összetételének kedvezőtlen alakulása csökkenti a stresszhez való alkalmazkodás képességét és fokozza a depressziós-szorongásos kórképek kialakulásának esélyét. Nem meglepő tehát, hogy több klinikai vizsgálat is igazolta, hogy a megfelelő pro- és prebiotikumok alkalmazásával javulhat a stresszhez való alkalmazkodás és csökkenthetők a már kialakult szorongásos-depressziós tünetek.

Agy-bél tengely?

Nem olyan régóta bizonyított tudományosan is, hogy az agy és a bélrendszer szoros összeköttetésben áll. Alig több mint 40 éve, az 1980-as években derült fény arra, hogy a bélrendszerben felszabaduló hormonok közvetlen hatást gyakorolnak az agyra. Az agy és a bél közötti szoros kapcsolatot, valamint azt, hogy a bélflóra befolyásolja a központi idegrendszer működését, az utóbbi évtizedekben kiterjedt kutatásokkal igazolták. A bél és agy közötti kapcsolatban szerepe van a bolygóidegnek (nervus vagus), a bélrendszeri hormonoknak és az immunrendszernek is. Meglepő lehet, hogy a bélbaktériumok nemcsak a gyomor-bélrendszerben aktiválják az immunrendszert, hanem az agyi immunsejtekre is hatással vannak. Egyre valószínűbb, hogy a bél-agy tengelynek kiemelt jelentősége van a stresszhez való alkalmazkodásban, az egyensúly felbomlása pedig fokozza a szorongás és a depresszió kialakulásának kockázatát.

Állatkísérletek sora bizonyítja, hogy a krónikus stresszt jobban toleráló rágcsálók bélbaktérium-összetétele különbözik a stresszt kevésbé elviselő állatokétól. Azt is kimutatták, hogy a stressztűrőképesség javul a jótékony hatású Bifidobacterium fajok mennyiségének növekedésével.

A jótékony baktériumok a stresszre is jótékonyan hathatnak

Kutatások során a bélflóra különbözősége emberek esetén is kimutatható volt. Az utóbbi időben számos kutatócsoport foglalkozott azzal, hogy felderítse, pontosan mely mikroorganizmusok szintjében van kimutatható különbség. Megfigyelték, hogy stressz hatására a Lactobacillusok, Bifidobacteriumok száma csökkent, míg egyes kórokozó baktériumok (pl. Clostridium fajok), valamint a patogén és nem patogén E. coli mennyisége jelentősen nőtt. Több probiotikum (pl. egyes Lactobacillusok, Bifidobacteriumok) esetén is humán vizsgálatokkal igazolták, hogy hosszabb távú (2-20 hétig tartó) alkalmazásukkal csökkenhet a szorongás és a depresszió mértéke.

A bélflóra jelentősége messze túlmutat a gyomor-bélrendszeren. Mára számos kutatás bebizonyította, hogy a bélben élő mikroorganizmusok egyensúlyának felborulása különféle betegségek kialakulásához vezethet. A legfrissebb kutatási eredmények alapján egyes Lactobacillus és Bifidobacterium fajok segíthetik a mentális egészség megőrzését, ezért lényeges, hogy ezeknek a törzseknek az aránya ne csökkenjen a bélflórán belül. A fenti baktériumok szaporodását elősegítő rostokban, teljes kiőrlésű gabonában gazdag, általánosan egészségesnek elfogadott étrend segítheti a depresszió tüneteinek az enyhítését.

Szakirodalom

1. Chang L, Wei Y, Hashimoto K. Brain-gut-microbiota axis in depression: A historical overview and future directions. Brain Res Bull. 2022:182:44-56.

2. Góralczyk-Bińkowska A, Szmajda-Krygier D, Kozłowska E. The Microbiota-Gut-Brain Axis in Psychiatric Disorders. Int J Mol Sci. 2022;23(19):11245.

3. Järbrink-Sehgal E, Andreasson A. The gut microbiota and mental health in adults. Curr Opin Neurobiol. 2020;62:102-114.

4. Liu RT, Walsh RFL, Sheehan AE. Prebiotics and probiotics for depression and anxiety: A systematic review and meta-analysis of controlled clinical trials. Neurosci Biobehav Rev. 2019:102:13-23.

5. Simpson CA, Diaz-Arteche C, Eliby D, Schwartz OS, Simmons JG, Cowan CSM. Clin Psychol Rev. The gut microbiota in anxiety and depression – A systematic review. Clin Psychol Rev. 2021;83:101943.